Tükör neked - nekem

Újabb csendes délután,lakótársam játszik több mint 3 órája a masináján. Érdekes, én is voltam így,elragadott a gépezet,s szippantott magába jó mélyen. Élveztem minden pillanatát,s mecsről mecsre az adrenalin fokozódását. Menekülés volt e vagy sem? Valahol biztos,hogy igen,hisz kevésbé tükrözi az életet,mint mondjuk egy kiadós tenisz.  Hmm squasholni még lenne is kedvem,majd rá is keresek a neten. Talán van ebben a városkában ilyesmire lehetőség, ideje ugyebár kicsit aktívabbá tenni a testet,s még egy jó erőnlétre is szerttehetek. Ugyebár ez is félelmem valahol,na de miért is?
Talán mert az egyik a másik rovására mehet, valamiért így érzem,bár lehet,hogy agyam kis játéka.
A zuhanyzás ma reggel ismét finoman telt, megéltem a pillanatát,s a víz éltetö energiáját. Szinte simogattak a cseppek,majd a hajmosás következett. Kezemre vigyáznom kellett ugyebár,de már egész szépen gyógyul. Hétfőn kiszedik a varratokat,aztán irány a munka. Hiányzik, nem túl jó ez a tétlenség,de azért igyekszem az időt hasznosan tölteni,s az angolt megint előfogom venni.
Fizetésem szépen rácsordult a számlámra,de egy kicsit túlköltekeztem mostanában. Szép új laptop ugyebár kellett. Persze az ember megvan enélkül is,de úgy éreztem, ezt megengedhetem magamnak, s legalább segitő kezet nyújt sokmindenben. Akár a kapcsolat fenttartást nézem,akár ezeket a kis elmélyüléseket magam szempontjából. Amiket itt olvashattok ugye, már ha olvassák. Végülis nem lényeges ez, azért kívántam itt csak megjelenni,hogy hátha más is magába tekint kicsit, vagy csak tanításul szolgálhat mind az olvasó és szerény személyem között. Nos ezekről jobb személyesen társalogni,de ez nekem ritkán szokott menni. Miért? Elveszik a figyelmem, vagy csak zavaromban nem tudom magam megélni. Mihelyst alkalmam nyílik rá megfogom próbálni.
Az idö egész hangulatos most, amolyan kis befelé fordulós, sétáltam is egyet,ami egész jólesett. Aztán megerett az eső,s el is állt, de legalább frissitette kicsit a fülledtséget. Így most mélyeket szippantok eme üdeségből, s hátradölve élvezem ki ezeket a perceket. Hmm de csend lett.. :)

Blog.. Sokak szerint már ez is divattá nőtte ki magát,nos igen vagy nem,ez most mindegy is nem?
Az emberek szeretnek gondolatokat, érzéseket megosztani a világgal,vagy csak kiadni magukból, belső megnyugtatásuk végett,hisz nincs is annál szebb mint magunkba nézni,s ebben az érzésben gyönyörködni.A férfiak többnyire agyalnak, gondolkodnak, sokan nem látnak tovább ennél,én azt mondom ez sem baj,hisz elöbb, vagy utóbb ők is kénytelenek lesznek szembenézni érzelmi világukkal,s az abban rejlő finomsággal. Vannak persze kivételek, bár sokan azt mondják ritka, ami így is van talán,de hát mindig is szebbek voltak a gyöngyszemek,mint a kavicsok nem?:-)
A nők többnyire érzelmesek, lelki életet élnek,vágyják a törödést, az érzésben való fürdést. Csodás teremtmények nemde? Nos biztos akad aki másképp látja,mert hát kedvesét épp a hiszti uralja,vagy épp nyafogott ma. Mivel én férfi lennék, így ezt a vonalat fogom folytatni,s ki magát Nőnek érzi,majd lefogja írni miben más,mint mi. Nos a férfiak, ugye akik csak egy dolgot akarnak..
Mit is?No igen,sexet. A sexet sokféleképpen meg lehet élni,lehet ugye egy jót dugni, amiben valljuk be őszintén sok érzés nem nagyon van. Maximum élvezet,amit lehet hajszolni, lehet többnél és többet vágyni,aztán pukk mint a lufi leereszteni, mert hát már semi különös nincsen benne, minden nyakatekert pózt, perverzitást kiélve eljut a férfiember egy szintre,hogy valami nagyon nincsen rendbe. Befelé tekintenünk, és önmagunkkal szembesülni, nehéz feladat, sokan meg is hátrálnak tőle. Na de álljunk meg egy percre! Ott a másik út a szeretkezés, a testi lelki egyesülés. 
Mily csodás nemde? A másikban gyönyörködni, benne magunkat,meglátni,s a vágyat habzsolni. Szemébe nézni,s látni az adás örömét, és a pillanat gyönyörét. Azt a megfoghatatlan kis valamit,amitől még a test szimplán is megbizsereg, nemhogy közben. :-)
Szóval melyik a finomabb kérdezem én? Vagy nem is kell a kérdés?
Persze nem biztos, hogy igazam van, nem is akartam én semmit megoldani, csak magamat vizsgáltam meg,s az én érzésvilágom ezt tükrözi nekem. Amit szeretek,elvégre én vagyok.
Velem mi is a helyzet? Miért is írok? Bizonyos,hogy magam miatt, hogy lássam saját tükrömet. Magát az életemet. A helyzet az, hogy elvágtam a kezem,s össze kellett varrni. De mit vár el az aki kapkod? Nos talán nem kéne elkapkodnom a dolgokat? Igen, sok érzés elért, s sok cselekvésre késztetett. Többet akartam dolgozni, intenzívebb élet élni. Talán túl sokat akartam egyszerre? Vagy fejetlenül akartam beleugrani a közepébe? Érzéseim, mégis azt súgják, hogy jót akartam, vagy mégis az agyam játéka lenne? Több pénzt akartam keresni,barátnőmet meglepni,s talán a kezét is megkérni. Elötte dobtam egyet a kockán,s körbe néztem a világban, azaz csak Magyar honban, ott is csak a chatig jutottam, hisz nem áll módomban egyéb lehetőság, nos meg szeretem is. Úgy látom,hogy e világnak a tükre,s mindig érdekesebb a mondatok mögötti embert megismerni, mint egy kép alapján dönteni,ami befolyásolhat, sok esetben csalhat. Azért így van a szavakkal is, hisz azok is lehetnek hamisak, vagy becsapósak. Mégis közelebb állnak hozzám. Szóval a kocka...
Nos hát számtalan női egyed akadt fent, mégsem tűztem ki célt, sem szemeztem a nevek közül, csak éltem a pillanatot, Az meg mindig szüli a történést, szép dolgok is kerekedtek. Leltem barátokra, egyik napról a másikra, adtam, s kaptam szép tanításokat. De a tükör ismét csak azt mutatta, ami a napnál is fényesen ragyog. Jelenlegi páromat,s benne önmagamat. Ami csodás felismerés volt, hisz lelki békém is megszületett. Kell ettől több?:-) A kíváncsiak biztos azt kérdezik miért kellett ez? Nos, az élet ugye megmutatta őt nekem,s éltük éljük át a felejthetetlen pillanatokat. Összeköltöztünk, de valahol elvesztettem önmagamat. Megfelelni akartam, hogy neki jó legyen, közben magamat nem néztem. Aztán túl nagynak tünt a falat, s az egész odavezetett,hogy ketté válltak útjaink testileg.
Én a nagy Brittaniában keresem önmagam,s építkezem. Ő meg maradt kishazánkban.
Lelkileg mégsem távolodtunk el. A szerelem a legcsodásabb kapocs, ha mellette megtudod őrizni a szabadságodat, és önmagadat. Nekem ez mellette nem sikerült, nélküle meg haladok ezen az úton,de hiányzik a mindennapjaimból. Mi lesz? Hogy lesz? Az élet majd megmutatja,s talán ismét rálépünk a közös útra, hogy lássuk megy e együtt a lépés, vagy csak így oldható meg a szerelem kérdés??? :-)))
Nincs is más hátra mint a befelé figyelés, s a megélés!
Nosza ne kapkodd el, hanem éljed, a tied, ez az életed!